Mi a valóság? Van olyan egyáltalán? És hány van belőle?

Vegyük szemügyre mondjuk a béka valóságát.
A béka világa színtelen és csak azt veszi észre, ami mozog, szinte semmit
sem lát. A világa csupa mozgó izéből áll, a nagy mozgó izé olyasmi, ami a
béka és a fényforrás közé (nap, hold) közé kerülve ráront a békára,
(gólya) a nagy mozgó izé veszélyt jelent, menekülni kell, tanítja a
gyerekeinek.
A kis mozgó izé viszont hamm-effektust vált ki, mert évmilliós tapasztalat
szerint az rovart jelent.












Na most ti azt hiszitek, hogy a békának micsoda nyomorúságos világképe
van?! Számára mennyi minden nem létezik… milyen jó nekünk, hogy mi
nem ilyen szörnyű béka-perspektívából szemlélhetjük a világot!
Na ha így gondolkodtok, akkor tévedtek. Mi éppen úgy az érzékszerveink
rabjai vagyunk, mint a béka a sajátjának.
A mi szemünk előtt is ott van a biológiai szűrő!
Mi ugyanúgy nem érzékeljük a valóság egészét, mint a béka.
Csak a műszereink segítségével tudjuk kimutatni pl. az ultraibolya, az 
infravörös, a gammasugarakat. És mekkora lehet a valóságnak az a része,
amihez azt sem tudjuk, milyen műszereket kéne építeni? A biológiai szűrő
mellett azután ott van a személyes szűrő, a színvakság, süketség stb.
Befolyásolhatják észleléseinket egyes fiziológiai folyamataink is, pl.
a fáradt, beteg ember sokkal korlátozottabban éli meg a valóságot,
mint az ereje teljében levő.
Vagy egy búskomor ember, aki csak a stresszhormonok fekete
szemüvegén át lát, vagy a szerelmes, aki rózsaszín szemüvegen át
nézi ugyanazt.
Ha csak ezek a szűrők lennének, akkor azért minden ember majdnem
egyformán érzékelné a világot, a valóságot. De bizony ez nem így van.  
Létezik egy pszichológiai szűrő is.
Mert az ember a valóságból mindig csak azokat a tényezőket veszi észre,
érzékeli, ami az adott pillanatban fontos a számára! Az érdeklődés iránya
határozza meg, hogy mit érzékelünk. Nincs két ember,
aki azonos világban élne, nincs két azonos valóság.
Ezekből a tényekből
levonhatunk két következtetést:

1.a negatív valóságon változtatni lehet…

2. aki eddig azt hitte, hogy csak egyetlen valóság van, tudniillik az övé,
az helyesen tenné, ha elkezdené vizsgálni, hogyan látják mások a világot.

Ez is pozitívan hat vissza a saját valóságára.