Több-e az élet
mint amit a test érez?
Mint amit az elme ki tud következtetni
a megtapasztaltakból?

Vajon mi, akik lélegzetvétellel kezdjük,
függünk-e a formától,
és végünk ér-e a halállal?

Vesd le magadról e szerepeket és neveket,
és nevezd meg nekem azt ami visszamarad.
Az aki valójában vagy,
aki valójában Vagy.

Azzal mérjük a sikert
amit felhalmozunk,
vagy a kötődésekkel amiket kialakítunk,
vagy a tettekkel amiket megteszünk.

Ám ezek is tovatűnnek,
bárhogy is próbálunk
a formához ragaszkodni.
A forma el fog pusztulni.

De a forma -e táncában benne rejlik a lehetőség,
hogy meglássuk a még megszületetlent.
És az is, hogy eldobjuk ezt a lehetőséget,
és beleragadjunk annak eljátszásába
akinek magunkat gondoljuk,
akinek magunkat gondoljuk.

Ez az életed
véget érhet bármikor.
Hol a figyelmed?
Hol az imád?
Hol van a dalod?

Egy szerencsés életben
hangot hallasz amely arra hív,
hogy szabadulj ki leláncoltságod
és téves énképed köréből.

Hogy fölébredj az álomból,
és végre fölfedezd
lényed igazságát,
mielőtt a test meghal.

Hogy mielőtt lepereg az utolsó jelenet,
meglásd a vásznat amire az vetül.
Lásd azt mi lát engem és téged,
s akkor tudni fogod

hogy valójában ki vagy Te.
Hogy valójában ki vagy Te.
Hogy valójában Ki Vagy Te.
Hogy valójában Kik Vagyunk.

A képen Kirtana látható,
akinek az előadásában
meghallgathatjátok a dalt.
Már ha rákattitotok :) 

Who You Really Are

Could there be more
to this life we call "mine"
than a journey through space
or a story line?

More to life
than the body can sense
than the mind can conclude
from experience.

Does who we are begin with breath,
depend on form or end with death?

Strip away these roles, these names
and tell me what remains.
And who you really are,
who you really are.

We measure success
by the things we accrue
or the bonds that we form,
or the deeds we do.

But these too shall pass,
as hard as we try
to hold on to form;
form will die.

But inherent in this dance of form
is the chance to see what's yet unborn.
And the choice to throw this chance away,
and be caught up in the play
of who we think we are,
who we think we are

This is your lifetime;
it could end at anytime.
Where is your attention?
Where is your prayer?
Where is your song?

In a fortunate life,
comes a call to be free
from the cycle of bondage
and misidentity.

To wake from the dream
and finally realize
the truth of one's being
before the body dies.

So before the final scene is past,
see the screen on which it's cast.
See what's seeing this me and you,
and then you will see who...t

who you really are.
Who you really are,
who you really are,
who we really are.