A mandala szó az ősi indiai szent nyelvből, a szanszkritból származik, jelentése kör, korong.
A mandala a kozmosz illetve különféle istenek hindu vagy buddhista vallási ábrázolása.
Elkészítési folyamata maga is egyfajta meditatív szertartás.
Jung felfedezte, hogy a mandalák rajzolása, festése és megálmodása az egyéniség kialakulási folyamatának, az individuációnak a természetes része.
Arra bíztatta pácienseit, hogy engedjék szabadon áramlani képzeletüket és előre megtervezett, tudatos minták használata nélkül készítsenek spontán mandalákat.
A mandala megalkotása különleges módon hat a szellemre és a lélekre. Az ősi, archetipikus formákkal, és a színekkel (melyek tudattalanunkban gyökereznek) való foglalatosság pozitív hatással van ránk.
Maga a mandala évezredek óta használatos meditációs eszköz, hiszen már a nézegetése is harmonizálja az ember működését, pihenteti a szellemet, kiegyensúlyoz, lecsendesít, kikapcsol.

Rég elfeledett igazságokra, tiszta gondolatokra döbbenthet rá minket, de a legfontosabb, hogy emlékeztet ideális állapotunkra: a teljességre.

A keleti és a nyugati kultúrákban, díszítőművészetekben fontos szerepük volt, valamint ma is igen sokszor használják.
A természetben az élőlények formájában és színükben is felfedezhető.
Barlangrajzokon, 7-8000 éves mezopotámiai mintákban, inka, maja, buddhista, kelta, arab művészetekben, a templomépítészetben mindig megtalálható.
A pontosan meghatározott szerkezet, a szigorú szabályok szerinti felépítés, a rendezettség megfogható, biztos támaszt nyújt gondolkodásunknak.
A meditáláshoz természetesen tisztában kell lennünk a motívumok alapvető jelentésével is. Általánosságban a kör jelképezi a szellemiséget, a négyzet az anyagi világot, a színek pedig érzelmekkel töltik fel ezeket a területeket.
A vallási és a spirituális hagyományok régóta használják ezeket a mintákat a tudat tágítására, gyógyításra.
A buddhista kultúrában jutott a legnagyobb szerephez a történelemben.
A mandala nem mindig kör alakú, de mindig a külső és belső világmindenség sűrített mása.           
A szabályos, ritmikusan ismétlődő minták képesek az élőlények energia rendszerét befolyásolni, megfelelő hullámhosszra állítani, és az agyféltekék között harmonikus összeköttetést teremteni.
Ezáltal nyugtat, regenerál, beindítja szervezet öngyógyító képességét.
Növeli az agy kapacitását, segíti az összefüggések megértését, a tanulást, képességek kifejlesztésére is kiválóan alkalmas. A mandalák megemelik az ember energiaszintjét.
Minden egyes mandala színeket, fényeket sugároz.
Biológiailag is bizonyított, hogy a fény közreműködésével folyik az élő szervezetekben a biofizikai és a biokémiai folyamatok zöme. A fény meghatározó tulajdonságokkal rendelkező elektromágneses hullám.
Az élőlények ezekre nagyon érzékenyek. A szemünkön keresztül a retinában lévő sejtek az elektromágneses hullámokat ingerületekké alakítják át, ennek alapján az agy képet alkot.
Ez alapján látunk. A bőrünkkel is érzékelünk, és fotokémiai folyamatok indulnak be. A fény gyógyító energiáját a szervezet továbbítja a megfelelő irányokba.
Az enzimek energiaérzékenyek, de nem egyformán. A kapott ingerek alapján működnek jobban, vagy kevésbé. Ez azt is jelenti, hogy működésük fénnyel, színekkel befolyásolhatók. Ez az alapja a mandalák gyógyító, energetizáló erejének.

A mandalákban egy az egész életünkre vonatkozó menetrendet találunk, benne az összes archetípusos átmenettel, amelynek középpontjában a kezdő- és a végpont egyszerre benne foglaltatik. A középpontból kiindulva, elérjük a kör szélét: életünk delét, majd itt irányt változtatunk, és elindulunk vissza a középpontba, ahol újra az egység állapotába kerülünk.

Ezen az alig 2 perces videón belenézhettek egy igazi homokszórásos mandalakészítésbe.



Ez egy 4 perces videó, szintén homokszórásos mandaláról.



Ja igen, és láttátok a 7 év Tibetben t? Na, abban az a vérforraló kínai főkatona simán átgyalogolt egy ilyen homokmandalán... grrrrrr......

Forrás:
mandalakeszites.hu
hu.wikipedia.org
Olvashattok itt a színek jelentéséről, hatásáról, mintákról, jelképekről...