Amiért ezt a cikket megírom, az az, hogy így hirtelen nem is jut eszembe olyan idősebb ismerősöm, akinek nem ropognak az ízületei, nem sajog a dereka, nem szakad be a háta, nem sántikál, stb. Pedig ha odafigyelnénk, akkor megelőzhetnénk ezeknek a nagy részét (de sokat tehetünk a gyógyulásunkért is).

A két lábra emelkedéssel különleges szituáció adódott, amely a gerincünket speciális terhelésnek teszi ki. A gerinc eredetileg a négy lábon járáshoz alakult ki, és tényleg! Ha annyira fáj a derekad, hogy mozdulni is alig bírsz, ne ess  kétségbe, ha szólít a szükség! Nyugodtan haladj négykézlább, meglátod, hogy megkönnyebbülsz. :) Nem úúúgy... A felsőtested súlyával tehermentesíted az ágyéki gerincszakaszt, és már ez is sokat számít. Vagy költözz be egy medencébe. Emlékszem, a gerincsérves időszakomban milyen nagy öröm volt, ha az ex elvitt a Széchenyibe, -persze ledöntött első ülésen fekve- és a jó kis meleg vízben újra fájdalom nélkül függőleges helyzetben lehetettem. Na aztán jött az üröm, fel is kellett öltözni. A zokni volt a rémálmom.

Az artrózis, mint kopásos betegség leggyakrabban a láb és a gerincoszlop, ritkábban a kar ízületeiben alakul ki. Az egész úgy kezdődik, hogy éveken át némi kellemetlen érzésünk van reggelenként felkeléskor vagy hosszú ülés után. A "berozsdásodott" ízületek nehezen indulnak be, és rövid ideig tartó, szúró jellegű fájdalmat váltanak ki, főként a csípőben és a térdben. Miután bejáratódott az ízület, már egész jól működik megint.
Persze ezek a fájdalmak egyre rendszeresebbé és erősebbé válnak idővel. Mindenesetre ezzel még jól együtt élnek az emberek, nem rohannak azonnal orvoshoz. Bezzeg az ízületi gyulladással már igen, mert ez már elsőre is komoly fájdalmat okoz. Sok fajtája van, de a legismertebb a köszvény.

De miért és hogyan alakulhatnak ki ezek a kopások?

Az ízületi tokban, a nyálkahártya termel egy folyadékot, kenőanyagot, ami nélkül ropog és nyikorog az ízület. Ez az anyag távolítja el a káros mikroorganizmusokat és az ízületi törmelékeket is. A hosszabb pihenés, mozgásszegény életmód esetén nincs elég ízületi nedv az ízületekben, mert a tok szivacsos felszíne egyrészt magába szívja, másrészt pedig csak akkor termelődik, amikor az ízületi tok felszínén lévő nyomásérzékelő receptorokat ingerlik.

A rendszeres mozgás tehát elősegíti a kenőanyag termelődését, akárcsak a fölkelés előtt az ágyban végzett néhány jó kis tornamozdulat.
Reggelente olyan jól eső nyújtózkodásként átmozgatom magam egy kicsit, és így teljesen elkerülhető a fájdalmas kászálódás, mert még nem teher alatt kezdem használni az ízületeim.

A keveset mozgó emberek, főleg az idősek, és sajnos a tévé és a gép előtt ülő gyerekek is bizony veszélyesen kevés ízületi nedvet termelnek.
A kevés mozgáson kívül van egy másik ok is, ami felgyorsítja a kopást. Akik kevés folyadékot fogyasztanak, azok testének víztartalma csökken, az ízületi nedv sűrűbbé válik, kevésbé véd a súrlódás ellen. Az ízületi folyadék a vérplazma szűrlete. Ami a vérben változást okoz, érinti az ízületi folyadék összetételét. Ha mennyisége, sűrűsége megváltozik, a mozgás fájdalommal jár.

Szóval igyunk sok folyadékot; de ne valami cukros, mindenféle kitudjamit tartalmazó löttyöt igyunk, hanem pl. este főzzünk 2-3 liter teát, tegyünk bele valódi citromlevet, (nem túl forrón kell beletenni, mert oda a c-vitamin), egy kis méz, és sutty be a hűtőbe. Persze jó a sima limonádé is, vagy behűtött zöldséglé, ilyesmi. Ha már úgyis elkalandoztam, akkor itt egy trükk a citromlére; azt gyúrtam ki, hogy egyszerre lefacsarok egy rakás citromot és betöltöm őket jégkockatartókba. Így kevesebb a szuttyogás, nem baj ha épp nincs otthon citrom, hidegebb is, ja és télen a forró teát pont ihatóra hűti.

Kanyar vissza, tehát;
amikor a csontok végén lévő porcréteg elvékonyodik vagy elkopik, a csontvégek túl közel kerülnek egymáshoz, és szinte minden mozdulatnál fájdalmasan súrlódnak. Ha a porcsejtek táplálása is zavart szenved, a porc leépül és kopik.

Persze az sem jó, ha valamilyen trauma vagy gyulladás miatt, az ízületi nedvből sok lesz. A túl sok kenőanyag feszíti az ízületi tokot, az ízület láthatóan dagadt és erős fájdalommal jár.

Tehát a gerinc csigolyáinak a terheléssel szembeni ellenállást, rugalmasságát a közöttük levő porckorongot biztosítják, amelyek belseje kocsonyás, 50-85 százaléka víz. A porckorongok éjszaka folyadékot szívnak magukba, reggelre vastagabbak lesznek, ezért reggel feltűnésmentesen magasabbak vagyunk, mint este. :)
Napközben a testsúly és a terhelések hatására folyadék préselődik ki belőlük. A porckorongok központjában lévő kocsonyás anyagot rostszövetből álló gyűrű veszi körül. A külső gyűrű sérülése, gyengülése, egy rossz mozdulat, túlságosan nagy erőhatás következtében a belső gélállomány áttörheti a külső a külső burkot, és kész is a porckorongsérv. A kocsonyás agyag (jól van na, anyag.. csak kiütött a keramikus vér) nyomja az idegcsatornákat, erős fájdalmat, zsibbadást, izomgyengeséget okoz azokon a területeken, melyeket a csigolyából kilépő idegek, erek látnak el. Leggyakrabban a gerinc ágyéki szakasza sérül, mivel itt a legnagyobb a terhelés.
Van egy természetes gyógyulási folyamata is, amikor ez a kocsonyás rész veszít a nedvességtartalmából, kicsit visszább húzódik, így kevésbé nyomja az idegeket. Persze ez már messze nem az igazi, mert egyrészt a védőgyűrű már sérült, másrészt a csigolyák közti távolság jócskán csökkent. Ilyenkor kell még jobban figyelni a porckorongok terhelésére, amit álló helyzetben 100 százaléknak mondunk, ez megtámasztott háttal, ülő helyzetben 140, görbén tartott háttal 190, nehéz tárgy emelése közben pedig akár 300-500 százalékra növekedhet - különösen akkor, ha nem guggolásból kezdjük az emelést. Ez lenne gerinckímélőbb, nem véletlen, hogy a súlyemelők is így emelnek. Terheléskor a csontvégek közelebb kerülnek egymáshoz, a csökkent ízületi nedv egyre közelebbi helyzetet enged, a porcos csontvégek már nem tudnak simán elcsúszni egymáson, súrlódnak, előidézve a porcközép kopását. Ezzel egy időben az ízületek szélén lévő porc kitüremkedik, és csontosodni kezd - főleg a súlyt viselő ízületekben, a csípőn, a térden, az ágyéki csigolyákon. A folyamat fájdalmat okoz, a mozdulatok merevebbé, nehézkesebbé válnak. A porcból kialakuló csontkinövések (csőrök) nyomhatják a gerincből kilépő ideggyökök valamelyikét vagy a gerincvelőt, szörnyű fájdalmakat okozva. Artrózis (a fejjel lefelé huzamosabb ideig lógó denevér és lajhár kivételével) minden gerinces állatban megfigyelhető.
Erről jut eszembe a denevérágy , amit most látom, hogy pont az én gerincdokim tesztelt,! Nahát! :) Hiába, nincsenek véletlenek, akkor már ide linkelem a rendelőjét, mert csak ajánlani tudom őt is és a gyógytornász csapatát is. 

Lajhárpadról nem tudok, kanyar vissza, főleg mert most egy nagyon fontos mondat jön:

Ezeknek a komoly problémák nagy részét ki lehetne védeni:
m e g e l ő z é s s e l !!!! Sajnos nem ezt reklámozzák, hanem a csodatevő gyógyszereket...

Nézzük mit tehetünk:

A hasizom gyöngesége oka lehet a krónikus gerincfájdalmaknak. A hasizom a hátizmokkal ellentétesen működik: ellensúlyozza azok hátrafelé húzódását; segíti az előrehajlást; részben tehermentesíti a gerincoszlopot a ránehezedő nyomás alól, különösen emeléskor; a hasüreg tartalmát közel tartja a gerinchez, ezzel viseli a testsúlyának egy részét. A gyönge hasizmok alig képesek mindezeket a feladatokat ellátni, ennek következtében kialakulhat az ágyéki gerincszakasz túlzott görbülete (lordózis), ami csökkenti a gerinc rugalmasságát, a csigolyákat összekötő inak mozgásterét.

A kopásos betegségek kialakulását késlelteti:

A fizikai aktivitás minden életkorban és helyzetben, az izomépítés különböző mozgásformákkal - különös tekintettel a hát-és hasizomzatra (link) -, valamint gyógytornász irányításával elsajátított gyakorlatok végzése. Itt kell elmondanom az egyik legfontosabb tanulságom, amit a már fent említett gyógytornán tanultam. Ha az ideg nyomás alatt van, az bizony fáj, ezért az ember azonnal abbahagyja a kínos mozdulatokat. Így tettem én is, amíg gyógytornára nem mentem. Ott adott a leányzó különböző feladatokat, hogy végezzek el belőlük tízet, és az volt a dolgom, hogy megfigyeljem hol és hogyan jelentkezik a fájdalom, ő meg jegyzetelt. Nos amikor a fájdalom első jeleit megéreztem, abba akartam hagyni a gyakorlatot. DE NEM! Azt mondta, hogy óvatosan csináljam tovább, és arra figyeljek, hogy a fájdalom erősödik-e vagy gyengül. Ha erősödött, akkor rögtön abba kellett hagyni, de kiderült, hogy vannak olyan mozdulatok, amiknél a fájdalom csökkenni kezdett, és a tizedikre már teljesen elmúlt. Ezek lettek az én fő gyógyító gyakorlataim.

A táplálkozás során az életkornak megfelelő mennyiségben gondoskodni kell az elegendő kalcium, foszfor, magnézium, mangán felvételéről, valamint króm, szelén és cink beviteléről. A vitaminok közül a legfontosabb a C-, az E-és a D-vitamin.
A porckopás gyakoribb a sok állati zsiradékot, vörös húsokat, citrusféléket, valamint sok alkoholt, cukrot, csokoládét, kávét fogyasztók és a dohányzók körében. Ezek fogyasztását mérsékelni kell.

Megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása naponta, egyenletesen elosztva. Előnyben kell részesíteni a frissen préselt gyümölcs-és zöldségleveket és az ásványvizeket, valamint a magas víztartalmú élelmiszereket, a zöldségekből és gyümölcsökből készült salátákat, főzelékeket, szószokat s közülük mindent, ami nyersen is fogyasztható.

A munkaasztal, a szék magasságának, háttámasztékának, az autó ülésének ideális beállítása.

A "versenysúly" megőrzése, az elhízás és a testsúly elkerülése.

A passzív pihenés és a fizikai aktivitás kiegyensúlyozott arányának megőrzése.

A helyes testtartás és emelési technika elsajátítása. Soha ne emelj és fordulj egy mozdulattal! Munka közben az egyoldalú megterhelések megszakítása, lazító torna végzése.
Nagyon jó például azokon a nagy labdákon, (fit-ball)  ficeregni tartós ülőmunka során. Azon egyensúlyozva ugyanis nem tudunk bemerevedni, azon kívül folyamatosan tónusban tartja törzsünk mélyizmait. Ha nem áll módunkban ilyet használni, akkor amilyen sűrűn csak tehetjük feltétlenül iktassunk be rövid ideig tartó és ismétlődő tornagyakorlatokat, nyújtást, kar-és törzskörzést, medencebillentést, valamint rövid sétákat, de legalább ülve tekergessük meg csípőnket, picit mozgassuk át magunkat. Csak pár percet vesz igénybe,  mégis nagyon hasznos.

A test két oldalának egyforma terhelése: a jobbkezesek testük bal, a balkezesek testük jobb oldalára figyeljenek jobban! Ha a test egyik oldala rendszeresen terheltebb, erősebbé válik, és elhúzza a gerincet a tengelyvonaltól. Az erős oldalon a porckorongok összepréselődnek, a kopás kialakulása valószínűbb. Bevásároláskor mindig oszd ketté a terhet a két kezedben, de a legjobbak a csípőre is támaszkodó hátizsákok.
Sportok közül is azokat részesítsük előnyben, amik szimmetrikusan terhelik testünket.
Egyik legjobb az úszás, mivel az átmozgatja a mellkast, a gerincet stabilizáló izomzatot, erősíti mind a felületes, mind a mély hátizomzatot, korrigálja a tartáshibákat. A legegészségesebb a hátúszás. Mellúszásnál fejünket tartsuk a vízben, (levegőt azért vegyünk) mert ha hátrahomorítunk, az a gerinc nyaki szakaszát terheli feleslegesen. De nagyon kíváló a vizitorna is, vagy a vízben gyaloglás, mert a gerincet valamelyest tehermentesítve segítik elő mozgást. A lovaglás is jó sport, mivel helyes testtartásra is kell figyelnünk, nemcsak a gerincbetegség megelőzésében, de kezelésében is rendkívül hatásos. Nem beszélve a lélektani gyógyító hatásáról, hogy végre egy állattal vagyunk kontaktusban, nem kollégákkal.

A házimunkát egyenes derékkal és háttal végezd! A munkalapok, a mosogató, a vasalóállvány olyan magas legyen, hogy ne kelljen előrehajolni. Amelyik munka ülve is végezhető, tedd úgy! Előrehajlás helyett inkább térdelj vagy guggolj le!

Válassz olyan keménységű ágyat, amelyik nem süpped be a súlyod alatt!

Kizárólag különleges alkalmakkor viselj magas sarkú cipőt!

Hordj lúdtalpbetétet, ha az ortopéd orvos javasolja, mert sok bajt megelőzhetsz vele de!!! Nagyon komolyan vedd azokat a vicces gyakorlatokat a lábfejeddel, hogy a lábujjaiddal vegyél fel ceruzát, (akár rajzolhatsz is az Angyal utcában :) sarkon, mindenféle talpéleiden járkálj stb., mert a lúdtalpbetét nem az igazi megoldás, önmagában kevés, ha lehet el kell hagyni idővel. 

Már a bajok jelentkezése előtt vedd igénybe a gyógyfürdők szolgáltatásait: mindenkinek kifejezetten ajánlható a fürdőzés, a hátúszás, a víz alatti vízsugármasszázs és lazító masszázs, a vízi torna. A reumatológus évente kétszer adhat beutalót, 15-15 alkalomra.

Sokat segít ha van otthon egy nyújtó.
Bármikor ha alatta járunk, lógjunk rajta kicsit, nagyon jól eltávolítja egymástól a csigolyákat. Én imádom az érzést, akkor is amikor épp semmi bajom, de amikor becsípődött valamim és elvergődök odáig, akkor egyenesen áldás; lógok rajta és közben tekergetem a derekam, és szabályosan érzem, ahogy kiszabadul az ideg, mintha ollóval vágnák el a fájdalmat, már jöhetek is le a kutyabajom' érzéssel. Azért nagyon fontos megtanulni azokat a mozdulatokat, pl. ezt a lógós-tekerőst, hogy az ideg még az előtt kiszabadulhasson, mielőtt begyullad, mert akkor már a kimozdulás után is sokáig fáj még.
Ha nincs nyújtó, jobb híján egy ajtóra is rálógathatjuk magunkat, bár az nagyon kényelmetlen, de a célnak azért megfelel. Minél közelebb a zsanérokhoz! :)

Lehetőleg kerüljük a kockázati tényezőket, mint pl.

a kifejezetten nehéz fizikai munka, a gyakori előrehajlás, a forgás, az emelés, a monoton fizikai megterhelés, bizonyos sporttevékenységek, a kényszertartás, az egész testet érő vibráció, az erős pszichés stressz és a dohányzás.

A gerinccel kapcsolatos fájdalmak, betegségek nem csak megkeserítik az életünket, és rontják az életminőségünket, hanem súlyosabb esetben keresőképtelenséghez, mozgásképtelenséghez is vezetnek. Érdemes megtennünk mindent a megelőzésért, és a már meglévő bajon is sokkal többet segíthetünk, mint gondolnánk. Próbálj ki minden lehetőséget, és ne feküdj első szóra kés alá. 

Pl.  egy jó kiropraktör is sokat segíthet. Én imádtam az enyémet, csak jókat mondhatok róla, és még vidám is! 

A fentieken kívül még léteznek hatásos, különböző öngyógyító technikák is, mint a böjt.